Thorma János: Csók (Zeusz és Dioné)
olaj-vászon, 59×49 CM
Thorma János (Kiskunhalas, 1870. április 24 – Nagybánya, 1937. december 5.) festő. 1871-1884 között Jászberényben élt és a helyi gimnáziumban folytatta tanulmányait. A Nagybányai Művésztelep egyik alapítója és jellegzetes mestere. A Mintarajziskolában Székely Bertalannál tanult, majd 1888-ban Münchenben a Hollósy-körhöz kapcsolódott. 1892-ben Párizsban a Julian Akadémián tanult. Ebben az évben festette első jelentős képét, a Szenvedőket. A kép jól példázza a fiatal Thorma finom naturalizmusát. A millenniumi kiállításra festette fő művét, a rendkívüli alapossággal készült Aradi vértanúkat, amelyet témája miatt nem engedtek bemutatni. 1896-ban részt vett a nagybányai művésztelep megalapításában, amelynek végig egyik leghívebb tagja maradt, 1902. után az iskola tanára, majd 1919-t követően a telep vezetője volt.
1899-ben Spanyolországban és Hollandiában járt, Rembrandt hatott rá (Békesség veletek). 1901-ben ismét Párizst kereste fel. Ez évben festette Szeptember végén című képét. Ezután néhány zsánerképe következett, melyek közül kiemelkedő helyet foglal el a Munkácsy-tradícióhoz kapcsolódó, gazdag koloritú Kocsisok között (1901). Az oldottabb formálású kép után ismét az objektívebb ábrázolását kereste (Október 1.,1903; Kártyázók). Thorma ezután hatalmas vásznon a Talpra, magyar! – t ábrázolta, az évtizedeken át festett képet azonban nem tudta teljesen megoldani. 1919 után Nagybányán főként tájképeket és aktkompozíciókat festett.
Thorma naturalista iskolázottsággal rendelkező, de romantikus vérmérsékletű művész volt. Életművében mindvégig keveredett is a két módszer. A plein air inkább csak későbbi korszakában érdekelte, munkásságában mindvégig érezhető volt, hogy első mestere, Székely legalább oly nagy nyomot hagyott benne, mint a nagybányai elvek. Stílusa ezért némiképp eklektikus, egyformán lehet a naturalizmus képviselőjének és a romantikus történelemfestészet egyik utolsó hívének minősíteni.
Ezen az estén Thorma János CSÓK (ZEUSZ ÉS DIONÉ) című alkotása kerül a közönség elé.
A festményt április 5-én, kedden 17:00 órakor mutatja be Bagosi Zoltán építészmérnök, műgyűjtő.
Az ünnepélyes festmény bemutató programja:
- Zene: Kiss Henriett zenetörténész, zongora, ének
- A festményt bemutatja: Bagosi Zoltán építészmérnök, műgyűjtő
- Kötetlen beszélgetés Thorma János művészetéről, pályájáról, alkotásairól művészetének kedvelőivel és a művész tisztelőivel.
Ezt követően a festmény április végéig tekinthető meg a Galéria nyitvatartási idejében.
Állandó kiállításunk arcképcsarnokában további információkat olvashatnak Thorma János munkásságáról és ízelítőt kaphatnak kiállításunkon szereplő műveiből.
<< 2016. március 2016. május>>